Kisbéri Spartacus SE megalakulása előtt három sportegyesület működött, amelyeket a Rákosi rendszer hívott létre: 1. Kisbéri Traktor Egyesület – a labdarúgó szakosztályt képviselte - tagjai elsősorban mezőgazdasági dolgozók voltak. (Erdészet és Gépállomás dolgozói) 2. Kisbéri Fáklya – asztalitenisz és röplabda – főként értelmiségiek sportolhattak - a gimnáziumi, általános iskolai tanárok és tanulók. 3. Kisbéri Vörös Meteor – vívószakosztály - elsősorban gimnáziumi tanulókra építve. 1957 januárjában a forradalom hatására egyrészt elvből, másrészt gyakorlati céllal az egyesületek nevét megszüntették és létrehozták a Kisbéri Sportegyesületet, amely átvette a 3 szakosztály szerepét és irányítását. A következő szakosztályok működtek: vívás, asztalitenisz, atlétika, labdarúgás, sakk, röplabda.

A sportegyesületet gazdaságilag erőssé kellett tenni, hogy a szakosztályok megfelelő minőségben működhessenek, ezért 1959-ben a kisbéri Építőipari Szövetkezet támogatásával megalakult a Kisbéri Spartacus SE. Azért Spartacus, mert akkoriban minden szövetkezeti csapat ezt a nevet viselte. Az SE elnöke Petőcz László lett, aki az Építőipari KTSZ elnöke is volt egyben. Célul tűzte ki, hogy a sportegyesületet elsősorban gazdaságilag erősíti meg és majd csak ezután kezd hozzá a szakosztályok szervezéséhez. A pártoló tagok száma akkoriban 360 fő volt, akik rendszeresen fizették a pártoló tagdíjat. A sportegyesület szakosztályainak irányítását társadalmi sportaktívák végezték, főleg a KTSZ dolgozói.

A régi sportegyesületekből jelentősnek mondható sportfelszerelés maradt a Spartacus számára, egy biztos alapot teremtett arra, hogy az 1960-61. bajnokságon járási I. szinten nevezhettek be, ahol az előkelő második helyezést érték el. 1961-62. bajnokságot megnyerte a labdarúgó csapat, ezzel jogot szerzett a megyei bajnokságban való szereplésre. 1963 őszén csak egyfordulós bajnokságot szerveztek, amelyben csapatunk éppen csak bennmaradt. 1964-től áttértek a tavaszi - őszi bajnokságra, amelyből az alaposan megfiatalított csapat (átlagéletkor 19 év) kiesett. Ebben az évben Simon Gyula magyar ifjúsági válogatott volt. Szokolai Gézát behívták a megyei ifjúsági válogatottba.

1965-ben a csapat a járási I. osztályban szerepelt, ahol első helyezést ért el és ismét jogot szerzett a megyei bajnokságban való részvételre. 1965 végén a Spartacus SE új vezetőséget választott (testnevelő tanárok, szövetkezeti tagok, tanácsi dolgozók, kisipar képviselői). Elnöke Kovács Viktor testnevelő tanár lett. Az új vezetés aktívabban fogott hozzá az irányításhoz. 1966-ban a járási bajnokságban a 3. helyet érték el edző és szakosztályvezető hiányának ellenére. 1967 őszén sikerült megnyerni a járási bajnokságot és ismét feljutni a megyei I. o. -ba. A játékosok nagy részét az általános iskola és gimnázium tanulói, valamint a felnőtt csapatét a szövetkezet dolgozói tették ki.

A Spartacus SE a tömegsport terén is igen szép eredményeket ért el. Kispályás vándorkupa mérkőzéseket bonyolítottak le kétfordulós rendszerben Spartacus Kupa néven. 10 csapat vett részt körmérkőzés formájában. Első helyezett az Erdészet, második az Építő KTSZ, harmadik a pedagógusok csapata lett. 1967. október 9-én a Kisbéri Spartacus SE megalakította a kézilabda szakosztályát férfi és női csapattal. A játékosok nagy részét a gimnázium diákjai adták. Az 1967-es bajnokságban mindkét csapat a 3. helyen végzett. 1968-ban az SE taglétszáma 222 fő volt, ebből 95 fő sportoló, a többi pártoló tag. Labdarúgás sportágban az 1969-es esztendő volt Kisbér legkiemelkedőbb éve. A felnőtt csapat a megyei I. o. bajnokságban 3. helyen végzett, Sárdy János edző vezetésével, akinek több évig tartó áldozatos és hozzáértő munkája meghozta a kellő eredményt.

 

Folytatjuk...